Annyi minden volt a fejemben amíg a blog oldalam készült, most meg itt ülök a gép előtt, és elszálltak a gondolatok. No para!!! Az élet dolgairól szeretnék írni, éppen ami engem foglalkoztat, amit érzek, amit látok, amit hallok. Most éppen Kínában élünk, de még pár évvel ezelőtt ha v.ki nekem azt mondja ekkora utat teszek meg a nagy Ő-vel, akkor mondtam volna neki, hogy menjen haza és pihenjen le. Mikor még csak papíron volt meg, hogy kint fogunk élni, páran nem tetszően nyilatkoztak Kínáról. Aki még nem járt itt, az nem tudja elképzelni milyen varázsa is van. Engem meggyőzött!!!! Itt már megkérdezték tőlem, hogy miért nem kezdem el az angol v. kínai nyelvtanfolyamot, mert e nélkül én itt nem tudok létezni. Hát ez nem igaz, mert még be se rendezkedtünk teljesen, még csak most kezdek bele rázódni az itteni létbe, még ismerkedem a környezetemmel. Magyar vagyok, magyarul dobog a szívem, magyarul fekszem-kelek, magyar szemmel nézem a dolgokat !!!! :)))) Majd ha úgy érzem, hogy itt az ideje akkor megindulok nyelvet tanulni, de még nem most. Könnyű helyzetben is v.ok mert már van itt is MagyarBarinőm aki már egy pár éve kint él, és ő nagyon sokat segít nekem. Köszönet érte. :))) Sokan hiányoznak otthonról, de talán a jó idő, talán az itteni világ enyhíti a hiányukat kicsit, azért majd jó lesz haza menni!!! :) Müller Péter könyvéből idéznék : "Zenéje van egy jó beszélgetésnek. Ezért van az, hogy egy meghitt beszélgetést, egy társalgást, amelyben lélek volt, benne marad a füledben, és vissza tudod idézni, sok év múlva is. Ez a jó "együtt lenni" élménye. Szóljon hát a zene! Hallod? És most lassan... lassan és türelmesen... szavakról szavakra, fejezetről fejezetre próbáljunk meg táncolni... együtt. "
