Mont Orchid

Sikerült félévnek eltelnie, hogy megint letudtam ülni írni a blogomat nyugodtan. Már ha annak lehet nevezni, inkább kissé zaklatott lelkūen. Persze nem azért mert itt olyan rossz sorom lenne, nem nem nem errõl van szó csak van amit én nem igazán tudok itt feldolgozni, túl rágos számomra. Sok mindent tapasztaltam már az élet minden területén, de itt a világvégén mert nekem ez az, mégha vannak jó dolgok is itt (mint már írtam) ez nagyon ritka. Olvastam ezt azt, jöttek az információk a fejembe, és nem jött az ihlet az írásra. Gondoltam akkor már nagy lehet a baj a fejemben. Mindig is foglalkoztattak érdekes dolgok, mindig mindenkinek a kedvében szerettem volna járni, persze fõleg azoknak akiket nagyon szeretek és fontosak nekem. Valami megváltozott itt bennem, körülöttem, igaz mindig változunk. Lehet egyik nap még szeretjük az almát mert ropogós, kicsit savanykásan izletes, ahogy mi szeretjük ki így, ki úgy, de ezt is meglehet unni mert mindig ugyanolyan, 1-2 napig még zamatos, de utana már kicsit aszott, kicsit édesebb, még mindig alma, de mégis más. Akkor meglátunk egy körtét a boltban ami más, ami régi, emlékeket idéz elõ, és így azt mégis jobban szeretjük. Hát én is így vagyok ezzel a nagy Kínával, kivül fényes belül meg kong az ürességtõl. Mindenkinek kell, hogy legyen egy magán zónája ami csak az õvé, napi szinten a lelkiegyensúly megléthez 10-20 perc. Ezt már annyira bukktam mert én akkor rekordot döntöttem 10-12 órai szférámmal, elárulom ez valami borzalom. Nem zakkantam még meg, de nem is szeretnék mindig egy pozitív gondolkodású ember voltam, mindig megteremtettem magam körül a biztonságot a hitet magamban, hogy végig csinálok mindent ami építõ jellegū számomra. Meg kellene azt is érteni, hogy nem vagyunk egyformák, mindenkinek más és más a siker fogalma, jelentése. Nincs egyforma ember, hisz a mezõn is sok féle virág van, ettõl egész, ettõl szép. Nekem mit jelent a siker......megvigasztalni a keservesen síró gyermeket....sokat gondolni egy náthás kisbabára, hogy gyógyuljon meg minél hamarabb....meleg otthont teremteni minden nap....fõzni olyat ami 'ételed az életed'....segíteni azoknak akik kérik a segítséget.......és még lenne mit írni, de mindenkinek más a siker fogalma és ez így van rendjén. Minden jó, ha jó a vége....most én is várom a jó és a pozitív dolgokat amik kibillentenek ebbõl a nyers, fojtogató érzésbõl.......:)                                                      Miért is ezt a címet választottam a blognak!!!!! Egy kis érdekesség a nagyvilágból amirõl már sok mindent elolvastam amit csak lehetett, hogy az emberiség butasága mit hoz ki némelyik pénzhajhász emberbõl.     'Tilos lesz december végén megmászni a délnyugat- franciaországi Bugarach hegycsúcsot, amely állítólag védelmet nyújt a maja naptár szerint idén dec.21-én világvége elõl'.      A maja próféciák nem a világvégére, hanem szárazságra, járványokra, földrengésre, háborúkra vonatkoztattak. Az utodok szerint, hogy egy ciklust újabb követ. Személyesebb, családiasabb és közösségibb változásokat hoz, amelyek az emberiség és a természet harmoniájához és egyensúlyához vezetnek. A maja naptár egy ciklusa valóban véget ér 2012-ben, ebbõl még nem kell azt következtetni, hogy a világtörténelemnek ez lenne a vége. Mi naptárunk szerint is vége van egy ciklusnak dec.-31-én, egy év véget ér mégse beszélünk világvégérõl, de ha megérjük az újév napját telistele fogadalmakkal elõvesszük a 2013-as naptárt a fiókból és megy minden úgy ahogy eddig vagy merünk változtatni. Ennyi!!!! Szóval ha engem kérdeztek mi a világvége és mikor jön....ez bizony nem más mint......... Kína!!!!!!!!!!!!!