Számomra az evés sosem volt első helyen, ettem amikor éhes voltam és kész. Mára ez megváltozott, mert még jobban begbecsülöm a magyaros kajákat mint eddig. Nekem a kínai nem igazán jön be, egy párat már megkostóltam, de nem v.ok úgy vele, hogy bármikor megenném ha elém raknák. Mint otthon a Gitta féle somlói, v. Edy féle chilisbab, v. Marika féle brassói. Hmmmm, összecsorgott a nyálam még a gondolatától is. :))) Na itt sincs veszve semmi, mert itt is meglehet venni a hozzávalókat, és jó ha meg v.unk áldva egy kis kreativítással bármi elkészülhet. Itt még nem nagyon láttunk palacsinta sütőt, de az én drágám palacsintát szeretett volna enni, hát elővettem a tudományomat és a Wokban kisütöttem. Igaz kisebb lett, de hisz Kínába v.unk illik ez ide és még nagyon jól is sikerült. Már bablevest is főztem, meg húslevest az ízük v.mi isteni, nemtom mitől, lehet a sárgarépától v. a hústól, de szeretek itt főzni. Még a végén konyhatündér lesz belőlem ! :) Meglátogattuk a piacot is, azt a rengeteg minden féle halat, rákot, békát még kroki húst is láttunk és meg is állapítottam, na ez az a hely ahová nem sűrűn fogok járni. Az az orrfacsaró (nekem bűz) szag, meg azt figyeltem, hogy melyik edényből milyen rondaság ugrik a lábamra, de megúsztam. Itt van zölség piac is, de nem nagy a választék meg nem nagyon engedik, hogy én válogassak magamnak, úgyhogy marad a Ren Ren Li áruház ami szimpibb minden téren. De ha még ez sem lenne elég Anikó barinőm főztje sem piskóta, Rita meg süti sütő versenyen is indulhatna. Egy szónak is száz a vége, van mit ennünk !!!!!!!
