Mont Orchid

Nem igazán szerettem a karácsonyokat, és nem is nagyon vártam, de nem csak ezt az ünnepet nem szerettem a többit sem. Talán azért is nem, mert csak akkor volt szinte együtt a család. Arra az egy-két napra mindenki / már aki/ megnyugodott, lecsendesedett , a gyerekek meg be voltak sózva, mert annyira várták az ajándékokat. Mikor mi kicsik voltunk, Pestről utaztak le hozzánk a nagyszüleink, hogy együtt karácsonyozzunk. Az egyik alkalommal mikor megérkeztek hozzánk, kicsit elfáradva de annál nagyobb örömmel. Papám aki soha nem hagyta ki, hogy " Erikám üdvözöl a Lolika" , persze csak később tudtam meg, hogy kit is mit is takar ez a név. Ezt a poént akkor se hagyta ki, azzal lehuppant a legközelebbi székre és beszélgettünk mindenféléről. Anyukám épp a finomabbnál finomabb bejgliket sütötte,  rakta volna be a következő adagot a sütőbe de sehol nem találta azt a tepsit amit nem rég vett ki a sütőből és már ki hűlőbe volt  a kész kalács. Mire rájöttünk, hogy hol is van addigra mindenki szakadt a nevetéstől, hát hol lehetett máshol, az én drága papám ült rajta. Érezte, hogy valami olyan nagyon kellemes melegen ül, de jól esett neki a kinti hideg idő miatt. Szerencsére nem lett semmi baja, konyharuhával le volt takarva és a tepsi is pont akkora volt, hogy a papám nem nyomta össze a finom bejgliket. A mostani karácsonyt nagyon nagyon várom. Nem az ajándékok miatt, hanem azért mert MEGYÜNK HAZA KARÁCSONYOZNI!!!!! :)))))))) Nekem ez lesz a legszebb karácsonyom  és már alig várom, hogy az én "kicsinagy " fiamat magamhoz öleljem de nagyon ám és tudom most nagyon  fogja magát hagyni. :))  A családommal lehetek együtt azokkal akiket nagyon szeretek és a barátaimmal is találkozhatok, ennél nagyobb ajándékot mit is kaphatnék. Na jó, van még pár dolog amit szeretnék, de az maradjon az én kis titkom!!! A Jézuska sejti ! :DDDD